„Egyszer Rózsika nénivel, Laci bátyánk özvegyével ültünk mindnyájan az asztalnál, és ebédeltünk. Fasírozott hús volt – apám labdapecsenyének hívta – tökkáposzta-főzelékkel. A háborúban ritkán ettünk húst, akkor is keveset. Tilette titokban a vállamon, a hajam alatt kuporgott. Tilos volt az asztalhoz vinni. Lázba jött a hús szagától, és egyenest a fasírtra ugrott. Apám utána kapott, és felborította a vizes kancsót. A zuhatag elől Tilette a főzelékes tálba menekült. Kiparancsoltak macskástul a konyhába. Így, közöttük nincs helyünk. Pedig már gyűrűs menyasszony voltam. Igazgatói engedéllyel. Azzal a megkötéssel, hogy nem járhatok jegyesemmel karonfogva az utcán, és nyilvános helyeken csak szülői kísérettel jelenhetek meg. János a fronton volt. (Lehetett távházasságot kötni. Az esküvői szertartás alatt rohamsisak helyettesítette a vőlegényt, a fronton virágcsokor a menyasszonyt. Ez törvényes házasságnak számított.)”
*
*
*
Polcz Alaine - Macskaregény
